Nagyszénás Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2019. (XI.20.) önkormányzati rendeletében rögzítettek szerint:

Előterjesztések

  1. § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, a képviselők, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az aljegyző és az önkormányzati intézmény vezetője által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Írásban kell előterjeszteni:

  1. a) az önkormányzati rendeleteket
  2. b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése napirendeket
  3. c) helyi népszavazás kiírása napirendjét

(3) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

  1. a) A helyzetfeltárás:
  2. aa) a tárgy pontos meghatározása,
  3. ab) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
  4. ac) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
  5. ad) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,
  6. ae) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést
  7. af) pénzügyi tárgyú előterjesztés esetén a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos meghatározása
  8. b) Az előterjesztés megállapításain alapuló, feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:
  9. ba) szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,
  10. bb) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
  11. bc) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát,
  12. bd) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst, több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,
  13. be) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén rész határidőt kell alkalmazni,
  14. bf) vagyont érintő előterjesztésnek tartalmazniuk kell a vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolását.

Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó.

(4) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon kívül a képviselő-testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem.

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat, javaslatok összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

(6) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülésen, a napirendi pontok elfogadása előtt, írásban nyújtható be. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző és az aljegyző.

(7) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

(8) A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt – elfogadása esetén – első napirendi pontként kell megtárgyalni. A sürgősség elutasításakor egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.

Az ülés összehívása

  1. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke hívja össze. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(2) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – a (7) és (8) bekezdés esetét kivéve – az ülés előtt legalább 4 nappal kizárólag elektronikus formában kell hozzáférhetővé tenni a képviselő-testület tagjainak.

(3) A meghívó tartalmazza:

  1. a) az ülés helyét,
  2. b) az ülés kezdési időpontját,
  3. c) a javasolt napirendet,
  4. d) a napirendi pontok előterjesztőit.

(4) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni:

  1. a) adott napirendi pontra vonatkozó tanácskozási joggal: az Orosházi Járási Hivatal vezetőjét, a Nagyszénási Polgármesteri Hivatal pénzügyi csoportvezetőjét, a Gondozási Központ Nagyszénás intézményvezetőjét, a Nagyszénási Önkormányzati Óvoda és Könyvtár intézményvezetőjét, a Nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola intézményvezetőjét, a Nagyszénási Kulturális Központ Kft. ügyvezetőjét, az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét, a pártok helyi vezetőit és az egyházak képviselőit;
  2. b) azon személyeket, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(5) Amennyiben valamely előterjesztés nem a meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztés elkészültét követően haladéktalanul el kell juttatni a képviselő-testület tagjainak.

(6) A testületi ülés meghívója az önkormányzat honlapján közzétételre kerül.

(7) A polgármester a képviselő-testület soron kívüli ülését hívja össze, ha azt az önkormányzat halaszthatatlan érdekei megkívánják.

(8) A soronkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a soronkívüli ülés napirendjét, helyét, idejét és indokát. A soronkívüli ülés összehívása írásban, telefonon, vagy elektronikus úton is történhet, az ülés kezdete előtt legalább 1 órával. A soronkívüli ülés meghívója – ha mellékelt előterjesztésben nem szerepel – tartalmazza a soronkívüliség indokát is. A soronkívüli testületi ülésre meg kell hívni a testületi tagokat, a jegyzőt és a napirend tárgyában érintett személyt, vagy szervezet képviselőjét.