Az ülés vezetése

  1. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.

(2) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(3) A polgármester a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.

A tanácskozás rendje

  1. § (1) Napirend előtt felszólalásra a polgármestertől – írásban – bármelyik képviselő kérhet engedélyt.

(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a vita megkezdése előtt a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.

(3) A vita során a napirendet előzetesen véleményező bizottság elnökének elsőbbséggel kell szót adni.

(4) A vita során módosító indítványt tehetnek a képviselők, a jegyző és az aljegyző.

(5) Az előterjesztőhöz a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, illetve az előterjesztéshez maximum kétszer 5 percben hozzászólhatnak. Az elhangzott kérdésre a vita előtt kell választ adni. Az a képviselő, aki a hozzászólásának időtartamát kimerítette, a vitának a további részében még egyszer 2 percben reagálhat a később elhangzottakra.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A hozzászólási időtartam korlátozása az adott napirendre, vagy ülésre vonatkozhat. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő, a jegyző és a aljegyző a módosító indítványt, a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(9) A szavazás előtt a jegyzőnek és az aljegyzőnek szót kell adni, ha bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kívánnak tenni.

(10) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(11) Az ülés nyilvánossága a választópolgároknak elsősorban a részvétel lehetőségét jelenti. Az ülésen megjelent választópolgárok napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. A polgármester esetenként dönt a kérdések, hozzászólások sorrendjéről.

Az ülés rendjének fenntartása

  1. § A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása. Ennek érdekében a képviselő-testület a polgármestert feljogosítja az alábbiakra:
  2. a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a hozzászólása,
  3. b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít. A rendre utasított képviselőtől megvonhatja a szót.
  4. c) rendre utasítja a rendzavarást tanúsító – nem képviselő – jelenlévőket,
  5. d) amennyiben a testületi ülésen olyan jellegű rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,
  6. e) a polgármester saját jogkörében eljárva bármikor szünetet rendelhet el,
  7. f) azt a képviselőt, aki az ülés rendjét folyamatosan zavarja, vagy aki a testület tekintélyét vagy valamely személyt kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, bármelyik képviselő-testületi tag kezdeményezésére a képviselő-testület ülésén, vagy a rendes ülést követő soron kívüli ülésen a megválasztott képviselők több mint felének szavazatával meghozott döntés alapján legfeljebb a helyi önkormányzati képviselő egy hónapra járó tiszteletdíjának megfelelő összegű pénzbírsággal sújtja, vagy egy havi tiszteletdíját megvonja.

Határozathozatal

  1. § (1) A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Az Mötv. rendelkezésein túlmenően a képviselő-testület az alábbi döntésekben rendel el minősített többséget:

  1. a) Helyi népszavazás kiírása, önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása.
  2. b) Hitelfelvétel és önkormányzati ingatlanvagyon eladása kérdésében, ez utóbbi alól kivétel az építési és a vállalkozói telek.
  3. c) Véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő.

(3) Ha a határozathozatal során döntés nem születik, a képviselő-testület tovább folytatja a vitát, ha az ezt követő szavazás sem vezetne eredményre, akkor a képviselő-testület ismételten bizottság elé utalhatja az ügyet, vagy felkérheti a polgármesteri hivatalt, illetve más szakértőt az ügy megvizsgálására, azzal, hogy a következő ülésre ennek figyelembevételével újból előterjeszthető a javaslat.

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és a döntés idejének évszámával, valamint hónapjának és napjának megjelölésével kell ellátni.

A szavazás módja

  1. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik. Titkos szavazást képviselő-testületi tag kezdeményezhet, továbbá személyi kérdésekben ez a jog megilleti a személyében érintettet is.

(2) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata, mely borítékba helyezett szavazólappal és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

(3) A titkos szavazás elrendelése kérdésében a testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét ABC sorrendben, és a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor szavaznak. A név szerinti szavazás eredményét a jegyző összesíti, majd kihirdeti.

 

 

Személyes érintettség

  1. § (1) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét a napirendi pont tárgyalása előtt.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselőtől 1 havi tiszteletdíját vonja el.

Kérdés, interpelláció

  1. § (1) A képviselők az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás céljából kérdést intézhetnek az ülésre tanácskozási joggal meghívottakhoz.

(2) A képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől és az aljegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) A kérdést, az interpellációt a napirendek lezárását követően lehet előterjeszteni.

(4) Az interpellációra adott válaszról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a választ a kérdező nem fogadta el.

(5) Az interpellációra a címzett az ülésen akkor ad választ, ha felkészülés nélkül képes érdemi válaszadásra. Akkor köteles az ülésen választ adni, ha az interpelláció a címzetthez az ülés előtt legalább 2 munkanappal már megérkezett.

(6) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el abban az esetben, ha a címzett által adott választ a képviselő-testület nem fogadja el. A testület a vizsgálatot a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. Az interpelláció érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(7) A képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban adjanak választ. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek szükséges megküldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt.